Ugrás a tartalomra
Esztergom

Független települési kalauz. Nem Esztergom önkormányzatának hivatalos honlapja.

Esztergom

Esztergom a Duna jobb partján fekvő város, amelyet az Országgyűlés 2022. március 10-én megyei jogú várossá nyilvánított.12

Járás
Esztergomi járás
Jogállás
megyei jogú város
Lakónépesség
28 521 fő
Lakások száma
12 440
Terület
100,1 km²
Irányítószámok
2500, 2508, 2509

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Esztergomi Bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) a Várhegyen – illusztráció
Esztergomi Bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) a Várhegyen. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Pudelek fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeVeszprém megyeZala megyeKomárom-Esztergom megye
Esztergom helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Esztergom története

Géza lakótornya és az Estrigun név

Géza fejedelem 970 körül kezdte építeni a Várhegyen azt a hatszögű lakótornyot, amely a későbbi vár magját alkotta. 1010 körül I. István király Szent Adalbert tiszteletére szenteltette az esztergomi székesegyházat. 1073-ban az Alsó-szigeten találkozott Salamon király és Géza herceg, hogy békét kössenek. A város nevét 1147-ben Estrigun alakban jegyezték fel. III. Béla és Imre király folytatta a vár építését, a székesegyházat pedig tűzvész után Jób érsek megújította.13

A Víziváros születése és a tatárjárás

1239-ben IV. Béla engedélyezte Róbert érseknek, hogy a várhegy aljában várost alapítson, ebből lett a Víziváros. 1242-ben a mongolok elpusztították Esztergom városát, a várat azonban nem tudták bevenni. A tatárok után IV. Béla felépítette a ferencesek templomát és kolostorát, 1249-ben pedig az esztergomi érseknek adta a királyi palotát. Bélát 1270-ben a ferencesek templomába temették. Telegdy Csanád érsek 1330 és 1349 között jelentős erődítéseket végeztetett a váron, Széchy Dénes érsek pedig Hunyadi János támogatásával megújíttatta a székesegyházat, és 1456-ban újra felszentelte.134

Török kor, jezsuiták és a visszaadott vár

1543-ban az oszmán csapatok elfoglalták Esztergom várát. 1683. október 28-án a vár végleg felszabadult a török uralom alól. Ezután, 1687-ben Széchenyi György érsek letelepítette a jezsuitákat a Vízivárosban, akik ugyanebben az évben alapították kisgimnáziumukat, amely 1696-ban nyílt meg. 1708-ban I. József szabad királyi városi rangra emelte Esztergomot. 1731 és 1757 között barokk stílusban épült a szentgyörgymezei Szent György-templom a középkori prépostság templomának alapjain. 1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat az érsekségnek, 1767 és 1772 között pedig kisebb barokk templomot építtetett a helyőrség számára a katonai területté vált várban.134

Építkezés a Várhegyen és a megye székhelye

I. Ferenc király 1820. november 3-i rendelete a Várhegyet építkezés céljára átengedte. 1857-ben három osztállyal megalapították a városi reáliskolát. 1895-ben a vár, a Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező egyesült a királyi várossal. 1923-ban egyesítették Komárom és Esztergom megye anyaországon belül maradt részeit, a közös megye székhelye Esztergom lett, 1929-ben pedig a város megyei városi elnevezést kapott. 1952. augusztus 24-ével a megye központja Esztergom helyett Tatabánya lett.123

Látnivalók

Esztergomi Bazilika

Az esztergomi bazilika belső magassága a kupola alatt 71,5 méter, hossza 107 méter, szélessége 48 méter. Alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján tették le. Packh Jánost, a bazilika építésvezetőjét 1838. október 9-én meggyilkolták, az építkezések irányításával Kopácsy József érsek Hild Józsefet bízta meg. A bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel Liszt Ferenc Esztergomi miséjének hangjai mellett, a zárókövet pedig 1869. november 1-jén helyezték el.35

Bakócz-kápolna

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek 1506 és 1511 között építtette itáliai reneszánsz stílusban. 1822-ben, a bazilika építése során Packh János 1600 darabra bontotta, majd 1827-ben a bazilika részeként újra felépítette.67

Keresztény Múzeum

A múzeumot a prímás 1875. október 12-én nyitotta meg a nagyközönség számára. Állandó kiállítása a Duna-parti Prímási Palota második emeletén látható.8

Vízivárosi Loyolai Szent Ignác-templom

A Szent Ignác-templom oltárait 1735 és 1737 között Baumgartner Bernát jezsuita szobrász faragta, a templom 1738-ban készült el Petrus Ross tervei szerint. 1820 és 1856 között a templom töltötte be az érseki székesegyház szerepét. Berendezése az 1944. december 8-i bombázásban csaknem teljesen elpusztult.19

Belvárosi Szent Péter és Pál-templom

A belvárosi Szent Péter és Pál-templom mai barokk épülete 1757 és 1762 között Oratsek Ignác tervei szerint épült a ferencesek egykori temploma és kolostora helyén. Főoltárát és szószékét 1763-ban Bebó Károly faragta.1

Szent Anna-templom

A Szent Anna-templomot Rudnay Sándor építtette, 1828 és 1837 között készült el klasszicista stílusban. Tervezésével Packh Jánost, a bazilika építészét bízta meg.1

Érdekességek

  • A bazilika nagyorgonáját Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő készítette, 3484 sípja volt.1
  • Esztergom és Espoo 1974-ben kötött testvérvárosi szerződést.10
  • A Kis-Duna sétány korzóvá alakításának tervét a Sétahelyszépítő Egylet 1913. szeptember 15-én fogadta el.11

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Esztergomban is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.esztergomban.comAjtó ajto.esztergomban.comRedőny redony.esztergomban.comSzúnyogháló szunyoghalo.esztergomban.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/Esztergom.html
  2. Esztergom Megyei Jogú Város esztergom.hu/esztergomi/hirek/hir/633-megyei-jogu-va…
  3. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/esztergomi bazilika.html
  4. MNM Esztergomi Vármúzeuma varmegom.hu/a-var-tortenete
  5. Visit Esztergom (Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár) visitesztergom.hu/latnivalok/esztergomi-bazilika
  6. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/B/Bakócz-kápolna.html
  7. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/B/Bakócz-kápolna.html
  8. Keresztény Múzeum, Esztergom keresztenymuzeum.hu/page.php
  9. Visit Esztergom (Vízivárosi templom) visitesztergom.hu/latnivalok/vizivarosi-templom
  10. Esztergom Megyei Jogú Város esztergom.hu/turizmus/testvervarosok/47-espoo
  11. Visit Esztergom visitesztergom.hu/latnivalok/kis-duna-setany

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.